Vásárlás: Kakaópor

A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A medence csak -re készült el. A lakosság részére az országosan elrendelt Urbárium sem hozott megnyugvást, az örökös szembenállásnak csak a jobbágyfelszabadítás után, 1865-ben - egyúttal az Esterházy-uradalom eladásával járó úrbéri egyezség vetett véget. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. Ebből eredhetett a település Vajda Kaba elnevezése is, megkülönböztetésként a kunsági Kábától, és egyúttal utalva a fejedelmek akkoriban még vajda elnevezésére is. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. Lakossága állandóan perben állt az urasággal; a volt hajdúvárosok többször is együttesen léptek fel az Esterházyakkal szemben.

Kaba

A debreceni Református Kollégiumba eljuttatott meteoritot Török József, a természetrajz tanára tanulmányozta elsőként. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. A kabai tavak légi felvételen 1608-ban mint puszta falu az erdélyi Bánffyak birtokaként van feltüntetve, később azonban újratelepült, mivel az 1692-es összeírásban a kabai és sassi hajdú lakosokkal együtt szerepelt, majd a bihari hajdúvárosokkal együtt az derecskei uradalmának része lett. A termálmedence építésére csak -ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 m mélységben találta meg a gyógyvizet. Nevével kapcsolatban 1527-ben, a adózással kapcsolatban találkozhatunk újra, amikor a község 41 családfőjét sorolják fel.

Home

Kaba közvetlenül határos , ,. . Később neve Hajdú Kabaként is szerepelt, és az erdélyi törvénykönyv is a hajdúvárosok között sorolta fel. A második kutat -ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Az eddig Szabolcs megyéhez tartozó puszta falu pedig a Bocskai tulajdonában levő Kereki-vár tartozéka lett, és ez időtől kezdve ez két országhoz való tartozást is jelentett, mivel Szabolcs megye a királyi Magyarország, Bihar megye pedig része volt.

Kaba

Kabáról autóbusz járatokkal lehet eljutni , , és. Először a említi Kabai Cseke és Mád nevével kapcsolatban, a községre vonatkozó első okirat 1355-ből, király adományleveléből ismert, amikor a király Kabát a szomszédos Keserűegyház és falukkal együtt Literáti Mihály tárnokmesternek adományozta. Az Esterházyak uralma egyúttal Kaba hajdúvárosi kiváltságainak elvesztésével is járt, lakói 1719-ben tömege- sen költöztek át. A meteoritot a várostól északra eső külterületen tanyán lakó Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután április 15-én este megfigyelte a lehullását. .